2009. augusztus 6., csütörtök

A MI KIS FALUNK

Kis országunknak közepén,
Itt a Duna−Tisza közén
Van a mi kedves határunk,
Hová mindig nagy örömmel,
Honvágytól vágyódó szívvel:
Boldogan hazatalálunk!

Mint kis fészek vár bennünket,
Megvidámítja szívünket,
Ha meglátjuk három tornyát,
S halljuk mindhárom harangját!
Már messziről hívogatnak,
Várnak reánk és fogadnak.

Mert itt minden oly kedves!
Szívem te-beléd szerelmed.
Itt születtem, nevelkedtem
Ötven évet itt tölthettem
Jó családi békességben,
Szeretetben, reménységben.

Öreg Dunánk kedves partja
Buja −erdők zöld bársonya,
Ezer madár−dalos szája,
Sok −ezernyi akácának
Illatozó, szép virága
A szívünknek nagyon drága!

Itt is jó, ahol most élek,
Szép családi békességet
Megadott Isten énnekem.
Kedves társam, feleségem,
Hazavágyik Ő is velem,
Egy a mi vágyunk teljesen.

Ha megérjük, hazatérünk.
Folyó a tengerhez érünk.
Itt várnak ránk szeretteink,
Kedves, régi Barátaink,
Vár ránk hófehér templomunk,
Hol Istennek hálát adunk!
Hisz Ő volt mindig oltalmunk!

1994.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése