GYÓGYÍTS MEG ÉS SZABADÍTS MEG URAM

Sokszor nem látja a szemem
A betegségemet.
Nem érzem. Hogy fogság gyötri
A rab életemet.
Kísértés, bukás okozza
Szenvedéseimet,
Meg nem vallott bűn ejt foglyul,
S tesz beteggé engem.

Sokszor elorozza tőlem
A szabadságomat,
Rabláncra fűz, elrabolja
A fiúságomat.
Nagy betegen és rabláncon
Már másnak szolgálok,
Kifosztottan,
Bűn foglyaként
A sötétben járok.

Uram segíts, hogy vágyódjam,
S újra lássam Orcád!
Gyógyuljon meg beteg lelkem
És jussak Tehozzád!
Fogva tartó börtönömnek
Nyíljon meg a zárja,
Tudom, hogy aki Téged kér:
Lesz annak váltsága!

1996