KELLETT

Szörnyű, véres küzdelem volt,
Melyet Isten vívott.
Halálosan nagy volt a tét,
S mást nem választhatott.
Szent törvénye, melyet adott
Szeretett népének:
Szent volt, tiszta, dicsőséges,
S népe nem érté meg.
Nagyon szerette az embert:
Hisz Ő teremtette.
Vérző szívvel látta meg, hogy
A Sátánt követte,
S a törvény szent tisztaságát
Nem tudja követni.
Legdrágábbat,− szent váltságát:
Értünk kellett hozni!

Rettenetes volt a váltság:
Fiának halála!
”Atyai szív szeretete
Küldte Őt halálba”
Érthetetlen, nagy szeretet,
Fiát adta− értem!
Halni kellett Krisztusomnak,
Hogy törölje vétkem.
Kellett, mert nem volt más kiút!
Bűnnek csapdájából.
Szent áldozati Bárány lett:
Isten szent Fiából.
S így lett a törvénytiprónak,
Nékem −”Szent váltságom”!
Mert tisztára mosott véred
Krisztusom, Megváltóm!

Látod, sokszor nem értem
Nagy, nagy hűségedet,
S hitetlenkedve fogadom,
Drága kegyelmedet.
De azt tudom, hogy nélküled
Én elveszett lennék,
Mert nincs erőm és a harcban
Nélküled elvesznék.
Ezért hozott szent váltságot
Uram. Szereteted,
Golgotának szörnyű poklát
Helyettem szenvedted.
Bűneimért, üdvöm miatt
Mentél Keresztfára:
Értem hozott váltságomnak
”Te lettél az− ára!”

2003.